Fokozott körültekintés mellett zajlik a Magyar Rádió korábbi, használaton kívüli épületében rejtőző atombunker bontása. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem új kampuszának építését megelőző munkálatok során a környező épületek védelme és az itt lakók lehető legkisebb mértékű zavarása miatt a szakemberek a legnehezebb és a legidőigényesebb technológiával szedik darabjaira a masszív, vasbeton épületet.
A három, helyenként négy méteres falvastagságú, 400 négyzetméter alapterületű, háromszintes létesítményt Rákosi Mátyás kifejezett kérésére 1952-ben építették abból a célból, hogy egy esetleges atomtámadás idején is lehessen rádióadást sugározni. A Palotanegyed közepén, a műemlékvédelem alatt álló Eszterházy- és Károlyi-palota tőszomszédságában található bunker elbontása komoly kihívás elé állította a szakembereket: úgy kell a tömör, atomtámadás ellen tervezett létesítményt darabjaira szedni, hogy az a legkisebb rezgéssel, porral és zajjal járjon. Ezért a belvárosi környezethez leginkább illeszkedő technológiát, a betonvágás és hidraulikus bontóeszközök kombinációját választották. Ezzel az időigényes és aprólékos technikával azonban a bunker igen kemény diónak bizonyul.
A hasonlóan ellenálló létesítmények bontásához leggyakrabban mikrorobbantásos technológiát alkalmaznak, melynek lényege, hogy az építmény falába fúrt üregekben meghatározott helyeken és sűrűséggel elhelyezett, meghatározott erősségű töltetek időzített robbantásával érik el a falak repesztését, amely lehetővé teszi a könnyebb bontást. Itt azonban a belvárosi környezet miatt ez nem jöhetett szóba: a szakemberek a bontógépekkel centiméterről centiméterre küzdenek meg a vasbeton monstrummal.
A munkálatok, miként a Magyar Rádió korábbi, használaton kívüli épületeinek bontása a hulladékkezelési és környezetvédelmi előírások teljeskörű betartása mellett zajlanak. A bontási törmelék kezelésére már a közbeszerzés során szigorú feltételeket írt elő az Építési és Közlekedési Minisztérium. A bunker bontását megelőző anyagvizsgálat kimutatta, hogy a beton nem tartalmaz ólmot vagy egyéb veszélyes anyagot, így – a már korábban elvégzett azbesztmentesítés után – a tervek szerint a vasbetonszerkezet lebontásával keletkező, várhatóan 2700m³ törmelék csaknem 100 százalékát újrahasznosítják. Ennek elszállítása folyamatos, amely során fontos szempont volt, hogy a helyi lakosok számára minél kevesebb kényelmetlenséggel járjon a folyamat, ezért előre meghatározott szállítási menetrend szerint történik, szigorú por- és zajcsökkentési intézkedések betartása mellett. A bontási és építési munkák a BREEAM fenntarthatósági rendszer követelményeinek megfelelnek, azaz a hulladékgazdálkodás, az újrahasznosítás és a környezetterhelés csökkentése a legmagasabb szintű nemzetközi elvek szerint folyik.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem új kampusza korszerű otthona lesz a hazai felsőoktatás egyik kiemelten fontos intézményének. A beruházás azonban ennél sokkal több: egy értékmentő és értékteremtő városrehabilitációs program, amely során megújulnak és megnyitják kapuikat az itt lévő, elhanyagolt állapotú, páratlan építészeti értéket jelentő műemléki védettségű épületek, felfrissül a Palotanegyed arculata, bővülnek a belvárosi zöldfelületek és megújulnak az utcák, terek. Az új egyetemi kampusz elkészülte után a Nemzeti Múzeum környezete a város egyik legszebb részévé válik.
További részletek rövidesen az Építési és Közlekedési Minisztérium közösségi oldalán.
Vissza a hírekhez 
